2011.07.13. 17:59, Chriss
19.11.2010., Köln, Gloria Theater
19-én reggel 8:18-kor indult a vonatom Rockenhausenböl. Kicsivel 11 elött értem Kölnbe. A pályaudvar mellett rögtön ott volt a Dóm. Hatalmas volt! Csak csipáztam. Törpének éreztem magamat mellette.
A szállásomat egyböl megtaláltam. Nem messze volt a vasúttól. A recepción azt mondták, hogy a szobámat 2-töl vehetem át. A cuccaimat lepakoltam egy szekrénybe és nyomás a városba. Elöször egy hotelt akartam megkeresni, ahol Adam lehetett, de totál elkeveredtem, úgyhogy inkább elindultam, hogy megkeressem a "Gloria Theater"-t. Vagy egy órának tünö gyaloglás után találtam meg. Jobban mondva megmondták, hogy hol van, mert az egyik kamion, amiben a színpad volt, ott állt elötte és nem láttam az épületet.
Azt hittem, hogy sokan lesznek a színház elött, de úgy néz ki ez nem egy olyan koncert volt, ahol az emberek a színház/csarnok elött alszanak. Körülbelül öten-hatan lehettek a színház elött.
Megismerkedtem két lánnyal, így nem voltam egyedül. A lányok mutattak egy képet a turnébuszról. Azt a buszt láttam a városban egy üzlet elött, és akkor szállt fel "valaki".
Kettökor visszasiettem a motelhez, hogy átvegyem a szobámat. Egy négyágyas szobában kaptam egy ágyat. Minde a négy szobatársam fiú volt! Olyan büdös volt a szobában. De szerencsére nem volt ott senki. Ledobtam a cuccomat, kivasaltam a hajamat és nyomás vissza.
Azt hittem, hogy mire visszaérek tömeg lesz a színház elött, de csak egy-két emberrel lett nagyobb a sor.
A lányokkal beálltunk a helyünkre és kezdetét vette az unalmas és éveknek tünö várakozás. Igaz csak órát álltunk sorba, de az is napoknak tünt. A lábam teljesen szétment.
Negyed órával hét után engedtek be minket. Gyors jegy ellenörzés és futás a színpadhoz. A színház nagyon kicsi volt, kb. 200 ember fért be. A harmadik sorban találtam magamnak helyet, a színpad közepénél.
A színpad is akárcsak a színház nagyon, kicsi volt. Közvetlenül a színpad elött álltunk, csak egy nagyon kicsi hely volt a kordon és a színpad között, ahol a két biztonságör épp hogy elfért.
Kicsivel nyolc után kezdödött a koncert. Elöször az elözenekar lépett fel. Egy német rockbanda, a "Random Hero". Nagyon jók voltak, szuper zene!
A banda 4 fiúból állt. 20 évesek lehetnek. Jó fejek voltak nagyon. Nick - a gitáros - például leadott egy üveg vizet nekünk, mert a bejáratnál elvették mindekitöl az üvegeket, és a lányok szomjasak voltak.
Ha jól emlékszek hat számot játszottak. Utána lepakolták a hangszereket és kicsivel 9 után jött Adam!
Hatalmas showt csinált! A fellépö ruhái nagyon jók voltak. Azt eddig is tudtam, hogy jó hangja van, de hogy ennyire! A csillagokat is leénekelte az égröl! Vagy inkább a lámpákat a plafonról. :)
A táncosok is nagyon jók voltak. Na és ahogy Adam táncolt! Amit a csípöjével müvelt!
Nagyon közvetlen volt és egyfolytában hülyéskedett.
Az egyik dal egyik sora ez volt: "Kiss this guy". És megcsókolta a gitárost! Vagy négyszer csókolóztak a koncert alatt.
Adam az egyik gitáron elkezdte fel-le huzogatni a kezét, mintha... na igen... mintha valakinek kiverte volna. Aztán olyan fejet vágot, hogy "fúj de undi" és a kezét a közönségre rázta. xD
Valahol hátul a közönségben észrevett egy srácot és elkezdi: "Te ott a "nem tudom milyen" hajjal (nem értettem mit mondott). Igen te, tedd fel a kezdet. Nagyon jól nézel ki! Szuper! Jonas Brothers of Germany!" xD Nagyon durva volt.
Az egyik gitárosnak születés napja volt. És elénekeltük neki a Happy Birthday-t. Adam ott nevetett. Mikor a dal végére értünk beszélni akart, de mi megint elkezdtük énekelni. Mikor már vagy háromszor elénekltük azt mondja nekünk: "Mivan itt, három szülinap egymás után?" Aztán elénekelte a "Whataya Want From Me"-t. A dal végén azt mondta, hogy énekeljük el megint a Happy Birthday-t. xD És lement átöltözni.
Az utolsó dal az "If I Had You" volt. Egyesével bemutatta a banda tagokat és a táncosokat. Majd az utolsó refrént csak mi énekeltük. Annyira jó volt!
A koncert után a bejáratnál a Random Hero-zos fiúkkal lehetett fényképezkedni stb. Majd hátramentünk a színház mögé. A színháznak egy belsö udvara/parkolója volt teljesen elkerítve kerítéssel. Elöször a két gitáros és a dobos jött ki, majd a táncosok. Mindenki odajött hozzánk a kerítéshez. Beszélgettek, aláírást osztottak stb. A szülinapos pedig megköszönte, hogy elénekeltük neki a Happy B-dayt. És azt mondta, hogy ez a koncert volt most az ö szülinapiajándéka nekünk.
Kb. egy órát vártunk mire elökerült Adam is. Ö is odajött hozzánk. Végig ment a kerítés mellett és mindeki kapott autogrammot. Nagyon rendes volt. Beszélgetett velünk stb. Ja és megkérdezte, hogy hol van a német Jonas Brothers-es srác, mert nem látja sehol. xD
Aztán beült a kisbuszba és elmetek. Integettünk neki. :)
Nagyon örülök, hogy végre láthattam. Tényleg nagyon jó volt a koncert és Adam is és a többiek is nagyon jó fejek. Remélem nem ez volt az utolsó alkalom, hogy láttam öt.
És még valami, amiböl a Tokio Hotel fanok tanulhatnának. Mikor Adam kijött hozzánk hátra, meg úgy az egész koncert alatt, nem volt lökdösödés, eszeveszett sikítozás, agyon taposom a másikat, csak hogy én közelebb kerüljek! Nem! Mindenki kivárta szó nélkül a sorát, nem visítoztak, mintha nyúznák öket. Mindenki megvárta, amíg Adam odaért hozzá. Beszélgettünk vele stb. Így végül mindenki boldogan, egyben és élve távozott a koncertröl.